[1] És végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is,
[2] és hogy megszabaduljunk az elvetemült és gonosz emberektől: mert nem mindenkié a hit.
[3] De hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól.
[4] Bizalmunk van az Úrban irántatok, hogy amit elrendelünk, azt megteszitek, és meg is fogjátok tenni.
[5] Az Úr pedig irányítsa szíveteket Isten szeretetére és Krisztus állhatatosságára.
[6] Testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek, hogy tartsátok távol magatokat minden olyan testvértől, aki tétlenül és nem a tőlünk átvett hagyomány szerint él.
[7] Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek,
[8] nem éltünk senkinél ingyenkenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek.
[9] Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként.
[10] Mert akkor is, amikor nálatok voltunk, azt parancsoltuk nektek: ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.
[11] Mert halljuk, hogy némelyek tétlenül élnek közöttetek, nem dolgoznak, hanem haszontalan dolgokat művelnek.
[12] Az ilyeneknek pedig megparancsoljuk, és a lelkükre kötjük a mi Urunk Jézus Krisztusban, hogy csendben dolgozva, a maguk kenyerén éljenek.
[13] Ti pedig, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe.
[14] Ha pedig valaki nem engedelmeskedik levélbeli intésünknek, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön.
[15] De ne tekintsétek ellenségnek, hanem intsétek, mint testvéreteket.
[16] Maga a békesség Ura adjon nektek mindig minden körülmények között békességet. Az Úr legyen mindnyájatokkal!
[17] A köszöntést én, Pál, saját kezemmel írom: ez a hitelesítő jel minden levelemen, így írok.
[18] A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!