Skip to content
Opens in a new window
Listen to this chapter • 7:08

[1] Shául cha Estipánay kóshá rázig at. Á róchá, Urshalimay kelisáay sará sakkén ázáré bongéj but. Abéd cha kásedán, á dega sajjahén báwarmand, Yahudiah o Sámerahay chapp o chágerdá sheng o sháng butant.

[2] Lahtén Hodádóstén mardomá, Estipán kabr kort o pa áiá mazanén sug o porsé dásht.

[3] Bale Sháulá, kelisáay barbád kanag bendát kort. Lóg pa lóga shot, mardén o janén cha lógán dara kort, kasshán kanána bort o jéla kanáéntant.

[4] Hamá báwarmand ke sheng o sháng butagatant, har jáh ke saresha kapt, Issáay wasshén mestágesha rasént.

[5] Pilipos Sámerahay yak shahréá shot o ódá Masihay kolaway jári jat.

[6] Wahdé mardománi mocchián Piliposay habar eshkotant o áiay kortagén ajabbatén neshániesh distant, pa áiay habaráni gósh dáragá, géshter delgóshesh kort.

[7] Bázénéá ke jenn per at, áyáni jenn gón kukkár o chihálán dar átkant, bázén lang o mondh ham dráh o wassh butant.

[8] Paméshká á shahray mardomán báz gal o shádehi kort.

[9] Hamé shahrá, Shamun námén mardé sehr o jádugari kanagá at o Sámerahay mardomi hayrán o ajekkah kortagatant. Áiá batháka jat o gwasht: “Man mazanén mardé án.”

[10] Kasán o mazan, harkasá áiay habar gósha dáshtant o gwashtesh: “É mard Hodáay was o wák ent o ‘Mazanzór’ gwashaga bit.”

[11] Mardom paméshká áiay mannóger atant ke báz wahd at cha wati sehr o chambandoki kárán, mardomi hayrán kortagatant.

[12] Nun wahdé mardomán Piliposay sará báwar kort, ke á, Hodáay bádsháhiay wasshén mestág o Issá Masihay námá jár janagá at, gorhá mardén o janénán, pákshódia kort.

[13] Shamunay jend ham báwarmand but o pákshódii kort o har jágah Piliposay hamráha but. Cha distagén ajabbatén nesháni o mójezahán hayrán o habakkaha mant.

[14] Wahdé Urshalimá, kásedán hál raset ke Sámerián Hodáay habar mannetagant, gorhá áyán Petros o Yuhanná hamódá ráh dátant.

[15] Wahdé átk o rasetant, pa Sámerián dwáesh kort ke Pákén Ruh áyáni delán bepoterit,

[16] chiá ke Pákén Ruh taningah cha áyán hechkaséay sará ér nayátkagat. Á pa Hodáwandén Issáay námá pákshódi dayag butagatant o bass.

[17] Petros o Yuhannáyá wati dast áyáni baddhá jat o Pákén Ruh áyán raset.

[18] Wahdé Shamuná dist kásed ke dast baddhá janant Pákén Ruh dayaga bit, áiá pa Petros o Yuhannáyá zarr áwort o

[19] gwashti: “Maná ham é was o wáká bedayét tán harkasá ke dast baddhá janán Pákén Ruh áiá ham berasit.”

[20] Petrosá passaw dát: “Tai zarr gón tai hamráhiá gár o gomsár bátant. Chiá ke taw hayál kortag Hodáay dádá pa bahá gepta kanay.

[21] Tará é hezmatkáriá hech bahr o wandhé nést, chiá ke tai del gón Hodáyá tachk o rást naent.

[22] Cha wati é badkáriá pashómán bebay o cha Hodáwandá dwá belóth, balkén Hodá tai delay é sellén hayálá bebakshit.

[23] Man gendagá án, tai del cha zahrápá porr ent o sherr o sheddatay golám o bandig ay.”

[24] Shamuná passaw dát: “Shomá cha Hodáwandá pa man dwá belóthét, tán hamá chizz ke shomá gwashtant, yakké ham mani sará makapit.”

[25] Petros o Yuhanná, Hodáwanday habaráni sháhedi dayag o sheng kanagá rand, per tarret o Urshalimá shotant. Per tarragay wahdá, ráhá, bázén Sámeri dhéh o kallagán ham wasshén mestágesh tálán kort.

[26] Hodáwanday préshtagéá gón Piliposá gwasht: “Pád á, jonubay némagá gyábánay hamá ráhá beger o beraw ke cha Urshalimá dém pa Gazzahá rawt.”

[27] Á pád átk o ráh gept. Ráhá, gwahtagén mardé disti ke Habashahay molká, “Malakah Kandákahay” kelitdár at. É mard Urshalimá pa zegr o dwáyá shotagat o

[28] nun wati arrábahay tahá neshtagat o dém pa wati molká per tarrán, Eshayá nabiay Pákén Ketábá wánagá at.

[29] Hodáay Pákén Ruhá gón Piliposá gwasht: “Áiay nazziká beraw o arrábahá hamráh bay.”

[30] Pilipos tachán áiay nazziká shot. Eshkoti ke á mard Eshayá nabiay Pákén Ketábá wánagá ent. Piliposá jost gept: “É ketábá ke wánagá ay, eshiá sarpad ham bay?”

[31] Áiá passaw dát: “Na, tán kasé maná sarpad makant, man chón sarpada bán?” Randá Piliposi lóthet o gón wat nendárént.

[32] Á mard, Eshayá nabiay Pákén Ketábay hamá bahrá wánagá at ke é dhawlá gwashit: “Paséay dhawlá ke áiá pa kóshá barant, áesh pa koshagá bort, anchosh ke gwarándh, pazhm chenókay démá bétawára bit, hamé dhawlá cha áiay dapá ham tawáré dar nayátk.

[33] Áiay béezzat kanag, náráhén káré at. Áiay nasl o padréchay bárawá kay habar korta kant? Chiá ke áiay zend zeminay sará halás kanag butag.”

[34] Habashi kelitdárá cha Piliposá jost kort: “Maná begwash, bárén é nabi kai bárawá habar kanagá ent? Wati bárawá yá dega kaséay?”

[35] Gorhá Piliposá cha Hodáay Pákén Ketábay hamé habarán wati gapp o trán bongéj kort o Issá Masihay wasshén mestági pa áiá rasént.

[36] Á, ráhá rawán, yak anchén jágahéá rasetant ke ódá ápsaré hastat, kelitdárá gwasht: “Bechár, edá áp hastent, parwáh nést man hamedá pákshódi bekanán?”

[37] Piliposá passaw dát: “Agan taw pa del o setk báwarmand butagay, pákshódi korta kanay.” Áiá darráént: “Man báwara kanán ke Issá Masih Hodáay Chokk ent.”

[38] Habashi kelitdárá hamódá arrábahay dáragay hokm kort, doénán ápá mán dát o Piliposá á pákshódi dát.

[39] Wahdé cha ápá dar kaptant, anágat Hodáwanday Ruhá, Pilipos chest kort o bort, Habashi kelitdárá padá Pilipos nadist, bale pa gal o shádehi wati ráhi gept.

[40] Pilipos Ashduday shahrá gendag but, cha ódá tán Kaysariahá shot o ráhá sajjahén shahrán Issáay wasshén mestági sheng kort.

Kásedáni Kár — Chapters